Kulcsosház

Férőhely: 20 fő két szobában + sátorozási lehetőség a kertben
Nyitva: tavasztól-őszig
Felszereltség: 2 külön konyha, gáztűzhely, hűtőszekrény, villany, víz, TV, konferenciaterem 50 főre, melegvizes zuhany, sátorozási lehetőség. Minden helyiséghez külön fürdő és mellékhelyiség. A kertben 2 tűzrakóhely bográcsálványokkal, valamint egy közös szabadtéri “étkező” padokkal, asztalokkal.

A meleg élelmezés is megoldható a községben. A kulcsosház melett a Kisgyón Természetbarát Központban futballpálya, büfé található. A környék vadban és növényben rendkívül gazdag, a ház turistautak csomópontjában fekszik az Országos Kék jelzés mentén (pecsételőhely). A közelben rengeteg látnivaló.

Táboroztatás szempontjából lehet érdekes, hogy Bakonycsernyén teljesen kiépített infrastruktúrában több élelmiszerbolt, orvosi, fogorvosi rendelő, valamint posta, vendéglő, bankautomata is van. A tömegközlekedés rendkívül jó, a ház a község felől autóval is, gyalogosan is megközelíthető.

Érdeklődni lehet:

Turjákné Szentesi Ilona elnök
8056 Bakonycsernye, Rákóczi út 104.
06 (22) 413 383
Osgyán Gábor titkár
8056 Bakonycsernye Petőfi u. 17/a.
06 (22) 413 279, 06 (20) 669 7326, email

Fényképek, leírások, információk a kulcsosházról, valamint Kisgyónról és környékéről:

Kisgyón és környéke

Kisgyón az Északi-Bakony ÉK-i előterében Bakonycsernyétől délre található. A tájat már a kőkorszaktól lakta az ember, erről tanúskodnak a közeli lelőhelyekről előkerült csiszolt csont- és kőeszközök, kővésők, kőbalták, őrlőkövek. A barátságos és szép környezet, bő vadállomány, jó ivóvíz minden kor emberét vonzotta.

A kisgyóni terület 1541-ben várpalotai, 1696-ban a csókakői várhoz tartozott. 1720-tól a Zichy családé volt, akik a múlt század közepén két részben eladták. 1913-ban az állam visszavásárolta katonai célokra, és a Honvéd Kincstár kezelésébe adta át, amely fűrésztelepet részesített itt. A térségben az első kísérletek a szénbányászat megindítására a XIX. Század közepén történtek. A szápári szénkibúvásra telepítette már 1842-ben az első szénkitermelő aknáját a gróf Szápári család. A bakonycsernyei szénelőfordulást pedig 1873-ban említik, és 1913-ban a kisgyóni területen is kutatásokat folytattak. A felfedezett szénvagyon kiaknázását csak 192-ben kezdték meg, de vasút és villamos energia híján igen lassú volt a fejlődés. A bánya 1948-tól kezdett nagyobb ütemben fejlődni, és 1972-ig termelt.

A széntelepek kimerülésével fokozatosan a közeli Balinkára szerelték át a berendezéseket, és elköltöztek a bányászok is. Az egykori szénbányára ma már csak a bányászmártírok emlékműve és a szénosztályozó maradványai emlékeztetnek. A hátrahagyott bányászlakásokat 1980-ban a fejér megyei természetbarátok vehették birtokukba, és 12 kulcsosház kialakításával létesült a Kisgyón Természetbarát Telep, amely azóta is folyamatosan fejlődik és szépül. Többnapos kisgyóni táborozás esetére is színes programot jelenthet a vadregényes környék bejárása, Bodajk, Mór, Zirc, Tés vagy Várpalota környékére irányuló gyalogos, kerékpáros vagy autós túrák szempontjából is kedvező bázishely.

A kisgyóni erdő legismertebb része a Tűzköves-árok és környéke. A Tűzköves-árok lényegében a Hárs-hegy ÉK-i oldalából a kisgyóni erdőbe levezető száraz árok (debrő). Az 1860-as években a Déli Vasút építésekor itt kőbányát nyitottak (a hajdani kőbányának már nincs nyoma), ekkor kövületek egész tömege jutott napfényre. A magyar jura ismeretéhez legszebb anyagot szolgáltató lelőhelyről 117 ammonitfaj – közülük 41 addig ismeretlen – került elő. (Ammoniták: a puhatestűek közé tartozó kihalt ősállati rend képviselői, a külsővázas lábasfejűek családjába tartoznak. Vázuk kamrázott, legtöbbször egysíkban felcsavart. Leggyakoribbak a jura időszakban.) A lelet feldolgozását Dr. Prinz Gyula végezte el.

A Tűzköves-árok alsó részén védett geológiai feltárás található, amely a földtörténeti középkor jura időszakában – 195 – 137 millió évvel ezelőtt – keletkezett kőzetrétegek bemutatóhelye. A jura időszak három részre tagozódik, liász (alsó), dogger (közép), és malm (felső) korra, és ebben a feltárásban folyamatos kőzetrétegsort tanulmányozhatunk. A tengervízben, kémiai kiválás folytán keletkezett mészkőrétegeket vasoxid és mangánoxid tartalmuk színezte vörösesbarnára.

Feltétlenül érdemes végigjárnunk a közeli Burok-völgyet, amelynek mintegy 10 km-es főága Királyszállástól Bakonykúti községig terjed. A viharok miatt kidőlt fák, a buja aljnövényzet és a mozgást nehezítő sziklák miatt fárasztó, nehéz túrával kell számolnunk. A völgy háborítatlan erdősége ma védett. Az átlagosan 50-80 m mély, szurdokszerű völgy oldalfalai igen meredekek, számos helyen függőleges sziklafalakkal. A völgy egyik jellemző vonását és látványosságát adják a karsztjelenségek, amelynek eredményei a nagy sziklaegyüttesek, sziklatornyok, és a kifagyásos úton keletkezett barlangok. A völgy növényvilága igen változatos, számos jégkorszakbeli maradványnövény található itt, és rendkívül gazdag a völgy madár- és rovarvilága is. Igen sok látványosságot, érdekességet rejt még a környék, maradandó élményt nyújt a gyönyörű erdei környezetben lévő Hosszú-Kígyós kanyargós völgye, bejáratánál a VADEX által állított Erdei Szentély, felső végén a meséskönyvek képeire emlékeztető Károly-lak nevű vadászházzal, vagy a Csikling-vár földsáncainak látványa is.

Az Országos Kék Túra útvonalán kellemes túrával eljuthatunk a közeli Csőszpusztára is, ahol az Alba Regia Barlangkutató Csoport kutatóházának megtekintése sok szakmai érdekességet nyújthat, megismerkedhetünk a Tési-fennsíkon folytatott mintegy 35 éves kutatómunkával, amelynek során számos barlangot fedeztek fel, köztük a fokozottan védett Alba Regia barlangot is, amelynek bejárásához a barlangkutatók szívesen nyújtanak segítséget.