Az Egyesület története

A második világháború, a vérzivataros évek után, a fekete szivacslabda volt a játékszer, amivel találkozhatunk a most már szabadon játszó gyerekekkel. A kilőtt harci jármű kerekeiből készült az a labda, jobb híján ezzel is lehetett játszani, futballozni.

Az 1947-es esztendő is lassan múlóban van, amikor községünkben Pácser Imre, Nyevrikel Ferenc, Hodula István, Szarka József, Nyemcsek Pál, Plank Ferenc, Varsányi Pál és a többiek, már igazi futball labdával játszottak. A levente téren volt kialakítva a futballpálya, ahol a mérkőzéseket játszották. Ezek barátságos találkozók voltak, a közeli községek legjobbjaival mérték össze tudásukat.

1950-ben a Zirci Járási bajnokságba neveztek, de igazán 1951-től 1953-ig játszottak igazán szerepet. Természetesen a csapat ekkorra már kicserélődött, sok fiatal tehetség került az idősebbek helyére. Ekkor Révay Gyula volt a csapat mindenese, és nagy részt vállalt a csapat formálásában, és bajnoki szereplésében.

1953-ban Bakonycsernye veretlenül nyerte a Zirci Járási labdarúgó bajnokságot, olyan magabiztosan, hogy még pontot sem veszített. 1954-től már nem találkozunk bakonycsernyei futballistákkal bajnoki küzdelmekben, Veszprém megyében.

A tehetséges, és eredményesen játszó csernyei csapatra, játékosaira, felfigyeltek Kisgyónbánya vezetői, és sportjának irányítói is. Ekkor a bányászcsapat kiesett az NB III-ból, a Megyei (Fejér) I. osztályban szerepeltek. A bakonycsernyei csapat játékosainak nagy része a bányánál dolgozott, így kézen fekvő volt tehát, hogy a csernyei fiatalok, a közeli Kisgyón csapatában játszanak tovább. Ebben az időben, az új bánya Balinka megnyitása a térségben, névadója lett az egyesületnek, hiszen Kisgyónbánya melléküzeme lett Balinkának.

1954-től az egyesülést követően a bakonycsernyei csapat, Balinkai Bányász néven szerepel. A bányának köszönhetően, megteremtődtek azok a feltételek, hogy magasabb szintű bajnokságban is szerepelhet a csapat. Ebben az időszakban a kisgyóni pályán rendezte mérkőzéseit az egyesület, mert akkor még Bakonycsernyén nem készült el az új labdarúgó pálya, amely a Bercsényi utca mellett lett kijelölve.

Az 1954-es Megyei I. osztályú szereplés után, 1956-ban Megyei I: osztály bajnokaként, osztályozón vett részt csapatunk az NB III-ba kerülésért. A bakonycsernyei csapat Balinkai Bányász néven, így lett először résztvevője a Magyar labdarúgás harmadik vonalának, miután a selejtezőn biztosan verte az akadályozókat.

Az NB III. Középdunai csoportjában nagyszerűen helytálltak a csernyei fiatalok. Gellér József, és Fogarasi Ferenc személyében, a Magyar válogatottban is szerepeltek. Két bajnoki éven keresztül szerepelt az NB III-ban a csernyei együttes. A legtöbbször szereplő játékosok ebben az időszakban: Horváth, Kőhidi, Malkovits, Peretsényi, Nochta, Gellér, Fogarasi, Gorjanác, Monostori II. Kovács, László, Perlaki, Szentendrei, Jánosi voltak. Edző: Kovács Zoltán.

Egy év után Fejér Megye bajnokaként ismét az NB III.-ban szerepel csapatunk a Balinkai Bányász. Az első évben megállta a helyét az együttes, hiszen a kilencedik hely jónak mondható az erős Észak Nyugati csoportban. Ebben az évben fogadta barátságos mérkőzésre a csernyei csapat a Magyar Utánpótlás Válogatottat. A neves játékosokkal felálló válogatott 9-2-re nyert a csernyeiek ellen a következő összeállításban: Nagy, Monostori L, (Binszki) Lakner, Monostori J, Fürész, Antal, (Bodri) Cintula, Tóth Gy, Kőhidi, (Perlaki) Héberling, (Ster) Kovács (Bauer)

Miután az 1961-62-es NB III-as bajnoki szereplés a csapat kiesését eredményezte, ismét egy év Megyei I. osztály következett. Az 1962-63-as bajnoki év újra visszaadta a jogot az NB III-as szereplésre, a Megyei I. osztály magabiztos megnyerése után.

Két bajnoki év után ismét búcsú az NB III-as szerepléstől, amikor az őszi szezon előtt MNK meccsen fogadta csapatunk az akkor élmezőnyhöz tartozó NB I-es Tatabányát, és biztosan győzte le, kevesen gondolták azt, hogy a Balinkai Bányász nem tud megkapaszkodni az NB III-ban. Így azután a Megyei I. osztályban Kisgyón néven szerepel a csapat. Ez a szintű bajnokság négy bajnoki évet jelent az együttes számára, majd ismét négy év telik el a Megyei I. osztályban.

Az 1973-74-es bajnokságban húsz év után ismét járási bajnokságban szerepel Bakonycsernye, annyi különbséggel, hogy a Zirci helyett a Móriban.

Ezekben az években a labdarúgók mellett, Balinkabányának köszönhetően, a Bakonycsernyei Sportkörnek működött már ökölvívó és kézilabda szakosztálya is. Az ökölvívók Területi bajnokságban, a kézilabdázó férfi és női csapat a Megyei bajnokságban szerepelt.

Már a korábbi években is szerepeltek sportolóink szpartakiádokon, ahol népszerűek voltak. Az elismerést eredményes szereplésükkel vívták ki. Az üzemi bajnokságokban is rendszeresen találkozhatunk Balinka néven szereplő Bakonycsernyeivel, fiatalokkal, és idősebbekkel egyaránt.

Rendkívül gazdag eseményekkel büszkélkedhet például Bakonycsernye Lövészsportja. Vári János vezetésével olyan csapat alakul ki a 80-as években, hogy minden versenyét megnyerte, a vándorkupák sorra a csernyeiek vitrinjébe került.

A labdarúgó csapat szereplését, ha tovább kísérjük, eredményeivel nem tudott továbbra sem kilépni a szürkeségből, Megye II. osztály, és újra körzeti bajnokság, így teltek a bajnoki évek, annyi különbséggel, hogy most már Bakonycsernye néven szerepel az együttes.

Egyéves Megyei I. osztályú szereplés után (1979-80) ismét a körzeti bajnokságban gyűjtögeti pontjait együttesünk, de évekig sosem jött össze annyi, hogy elég legyen magasabb osztályú szerepléshez. Azután megelégelték labdarúgóink a langyos vizet, és 1988-89-es bajnoki évben újra a Megyei I. osztályban folytatják a pontvadászatot. Ezekben az években meghatározó szerepet töltöttek be labdarúgóink a megyében, de mégis csak az ötödik nekirugaszkodásra sikerült a bajnokság megnyerése.

A bajnokcsapat tagjai: Hancsák, Fidrich, Kovács J, Boros, Képesi, Gellér, Trampler, Simicska, Horváth I, Horváth II, Végh, Balogh, Molnár, Szentendrei Cs, Berze, Kovács T, Sári. Edző-játékos: Hancsák Gábor.

29 év után újra az NB III-ban szerepel a Bakonycsernye! Ebben az időszakban készült el a sportpályánál a második kiszolgáló épület, amely többek között, bírói öltözőt, női-férfi mosdót, és más helyiségeket foglal magába. Véglegesen kialakult a Bakonycsernye sportlétesítménye, ahol a tartalék labdarúgó pálya, kézilabda pálya, lett kialakítva, és más labdajátékok mellett a tenisz hódolóinak is van lehetősége a játékra.

Bakonycsernyén 1991-ben elkészült a tornacsarnok, aminek már évek óta napirenden volt a megvalósítása, hiszen hiányát nagyon érezte eddig a község, a sport, de főleg az iskola.

Nagy reményekkel indult labdarúgó egyesületünk az NB III Duna csoportjában, hiszen NB I-et is megjárt labdarúgókkal erősödött. Az első győztes mérkőzésen a Lajoskomárom ellen így állt fel a csapat: Tőkés, Kovács T, Kovács J, Boros, Képesi, Horváth II, Emmer, Simicska, Horváth I, Kiszi, Gyenti. Edző: Hancsák Gábor. A kerethez tartozott még: Furulyás, Gazdig, Szprecsak, Trampler, Hegyi, Badics, Balogh. Ebben az évben a középmezőnyben végzett az együttes, de a következő 1994-95-ös bajnokságban már meghatározó szerepet játszott Bakonycsernye. A hatodik hely már merészebb álmokat kergetett a csernyei pálya környékén.

Az 1995-96-os bajnoki év rajtja után jött a felébredés. Anyagi támogatás hiányában alaposan meggyengült Bakonycsernye labdarúgó csapata. A süllyedő hajóról menekültek a csapat szereplését addig meghatározó játékosok.

Az ifjúsági játékosokkal feltöltött együttesünknek a vesszőfutását láthatta az egész bajnoki keresztül, a még mindig kitartó, de kissé megcsappant szurkolótábor. Győzelem nélkül utolsóként vett búcsút labdarúgó csapatunk az NB III-tól.

A Megyei I. osztály 1996-97-es bajnoki évét Hancsák Gábor játékos-edző vezetésével kezdte együttesünk. Nem volt könnyű dolga a csapatnak ezen a szinten sem a pontszerzésben, mert a lejtő ilyenkor igen meredek szokott lenni. Szerencsére maradt még az együttesben olyan húzó ember, mint Kovács József, Képesi József, Horváth Attila, Molnár László, Boros László, Trampler Csaba, és a fiatalokkal kiegészülve, bent tudták tartani a csapatot a Megyei I. osztályban. A tavaszi mérkőzéseken Molnár János dirigálta a csapatot.

Eredményes sportmunka folyik a Bakonycsernyei Általános Iskolában is. Ez így volt a korábbi években is, de a közelmúlt eredményei is ezt mutatják. Kiemelkedően jól szerepelt az iskola serdülő labdarúgó csapata. Az utolsó három év termése, harmadik, második, és 1997-ben elsők lettek, megelőzve Mór csapatát.

Az 1991-ben elkészült tornacsarnok, ami nagy nyeresége az iskolának, és községünk fiataljainak, se szeri, se száma azoknak a rendezvényeknek, amit a tornaterem nyújt a sportolni vágyók számára.

Községünk mindenkori vezetése, és Balinkabánya olyan segítője volt Bakonycsernye sportjának, hogy sok nagyobb helység ill. település is büszkélkedhetne azokkal a sportlétesítményekkel, ami Csernyén van. Az ötven év sporteredményei is ezt mutatják, és a község élt is ezzel a segítséggel.

Természetesen mit sem érne ez az erkölcsi, és nem kevés anyagi segítség, ha nem lettek volna Bakonycsernyének a sport iránt elkötelezett emberei, szurkolói, sportvezetők, edzők, játékosok, akik e nemes cél elérésében nem munkálkodtak volna.

Bakonycsernye labdarúgóinak szereplése 1999-ben

A Megyei Serdülő Bajnokság résztvevői négy csoportban küzdenek a bajnoki pontokért, a helyezésekért. Bakonycsernye legfiatalabb labdarúgói, az iskolai csapat, az “A” csoportban szerepel, a Mór, Bodajk, Székesfehérvári Ikarus, a Székesfehérvári Junior FC, a Pusztavám, Csákvár, Polgárdi és a Pátka együttesek társaságában.

Korábbi években a bakonycsernyei serdülő csapat mindig az élmezőnyben, mondhatnánk úgy is, hogy kiválóan szerepelt, viszont az elmúlt őszi szezonban, kritikán aluli eredményeket mondhat magáénak. Tehát nehéz fél évet zárt a Bihari Róbert tanár által vezényelt iskolai csapat. Lehet, hogy a korosztályváltás miatt, de tény, hogy az együttes, pont és győzelem nélkül az utolsó helyen zárta a bajnoki fél évet. Ehhez csak egyet lehet hozzáfűzni, lesz ez még jobb is, mint azt a korábbi bajnokságokban tették.

A megyei I. osztályban Bakonycsernye ifjúsági labdarúgó csapatának szereplésével sem lehet dicsekedni maradéktalanul. A nyár elején befejeződött bajnokságban az együttes Kadlecsik István irányításával a mezőny második felében végzett. Az 1999-2000. Évi bajnokság zárásaként a 12. Helyen végzett 10 ponttal. A csapat szereplésében feltűnő, a sok kapott gólok száma, így aztán kevés pontot sikerült összegyűjteni.

Az év folyamán a Bakonycsernye ifjúsági csapatában a következő játékosok kaptak lehetőséget a bajnoki küzdelmekben: Báles Z, Pécsi Á, Pácser G, Hanzli I, Berze A, Klesitz P, Simek Cs, Varga T, Gáspár A, Kardos L, Marton L, Boros T, Jónás T, Szentesi B, Hancsák A, Hancsák G, Osgyán F, Baranyai K, Válint K.

Felnőtt labdarúgó csapatunk a QUALITEX elnevezésű megyei I. osztályban az elmúlt év június 20-án fejezte be az 1998-1999. évi bajnokságot. Az együttes 3-2-re verte Iváncsát, Kelemen 2 és Horváth góljaival. Kétirányú tétje volt ennek a hazai mérkőzésnek, hiszen Iváncsának a győzelem a megyei I. osztály további tagságát biztosította volna. Bakonycsernyének viszont, a több gólos győzelem a negatív gólarány megváltozását jelentette. A mérkőzés krónikájához tartozik még, hogy Kovács József a csapatkapitány betegsége miatt hiányzott az együttesből, a távozás gondolatával foglalkozó Lukács kapus pedig próbajátékon vett részt. A veterán Hancsák Gáborra várt a feladat, hogy a kapuban Lukácsot helyettesítse és ezt meg is tette kiválóan.

Végül is ebben az 1998-1999-es megyei bajnokságban toronymagasan első a Bodajk. Bakonycsernye 7. 13 győzelem, 4 döntetlen, 13 vereséggel, 52-55 gólaránnyal és 43 ponttal. Jónak mondható a szereplés, csak a góllövés, ami gyengéje volt a csapatnak.

Az 1999-2000. Évi megyei I osztályú bajnokságot MENTAVILL névre keresztelte a Fejér Megyei Labdarúgó Szövetség. A bajnokság megkezdésével változások történtek a csernyei csapatnál. A jó képességű Lukács kapus távozott, a fiatal védő Tóth Zoltán az NB III-as Bodajkra igazolt. Nyereség lett viszont a csapat számára, Csönge kapus leigazolása. Lukács László edző helyébe, a kiváló rutinos játékos Képesi József lépett, egyben, mint játékos edző minőségben.

Labdarugóink számára jól kezdődött a bajnokság őszi szezonja. Baracskáról egy pontot hoztak, majd itthon az újonc Kisapostag ellen 5-0-ra győztek. Aztán a későbbi fordulókban voltak ugyan érzékeny hazai pontvesztések, de összességében jól teljesített a csapat, mert a hatodik hely megszerzése, nem rossz teljesítmény.

Íme az őszi eredmény: 6. a Bakonycsernye, 7 győzelem, 3 döntetlen, 5 vereséggel, 26-19 gólaránnyal és 24 ponttal.

Csapatunk játékát a jó védekezés, de gyengébb támadó játék jellemezte. Egy megjegyzés az együttes felé: a nem megfelelő gólszerző öröm gyengítheti a csapatot, és persze más fegyelmezetlenség is.

Egy nagyobb figyelemmel kísért mérkőzés az őszi fordulóból.
Bakonycsernye–Felcsut 2–1. Gólszerzők: Kelemen, Fodor.
Bakonycsernye: Csönge, Simek R, Kovács, Zách, Simek T, Képesi, Nagy, (Balogh), Sipos, (Hancsák G), Horváth, Kelemen, Fodor.
Csapatunk jó játékkal nyert a magyar miniszterelnökkel felálló Felcsut ellen.

Végül ismét egy megérdemelt győzelem az őszi szezonzárón.
Bakonycsernye–Lajoskomárom 4–0. Gólszerzők: Fodor, Kelemen, Varga J, Csönge (tizenegyesből).
A csapat ebben a felállásban szerepelt: Csönge, (Osgyán), Simek A, Kovács, Horváth, Képesi, (Varga J), Varga G, Zách, Nagy, Kelemen, Simek T, Fodor, (Balogh). A nagyszerű adottságokkal rendelkező Hajnal korábbi kiállítás miatt hiányzott a csapatból.

A csernyei szurkolók bíznak a csapatban, és főleg abban, hogy a folytatás sem lesz rosszabb a múlt évi eredményeknél.

Varga Ferenc